2013. július 12., péntek

2.évad 1.rész

Na hát végre megnyitom a  2. évad kapuit. Várom a sok komizokat csak így tovább!!!:PTitkosan kezdem de  a  végén minden kiderül!!






A tenger csak hullámcsapásokkal ajándékoz meg, és néha erősnek érezheted magad benne.  Tudom, hogy az életben nem az a fontos, hogy erős legyél, hanem hogy annak érezhesd magad, hogy legalább egyszer megmérettessél, hogy legalább egyszer a legősibb emberi körülmények körül találd magad. Hogy egyedül szállj szembe a vak és süket kővel. Amikor senki más nem segít, csak az eszed és a puszta kezed.Félelmetes, ha az emberre rázuhan hirtelen a nem kívánt süket csöndje.Sok emberrel beszéltem, sok embertől tanultam. Kitől így, kitől úgy. Volt, aki bölcs volt, nagy tudású, számokat és adatokat mondott, könyvek voltak körülötte, és tanulmányok. Volt, aki szemüvege mögött idézett másoktól, hogy még igazabb legyen az igaza. Egy más színű szemüveg ugyanígy tett, idézett, és az ellenkezőjét bizonyította. Azt is mondta, az első szemüveg vak és süket. Volt, aki nem kertelt, azt mondta, változzak, vagy elkárhozom, majd megmondta, hogyan változzak. Olyan is volt, akivel nagyon berúgtunk, mondtuk, szar a világ, inkább igyunk. Volt, aki kiabált velem. Vagyis talán nem is ő kiabált velem, hanem az eszme, amivé akkoriban lett. Volt, aki sokat ígért, és tudtam, hogy érdekből beszél. Egy alkalommal valaki alig mondott valamit, és valahogy szavak nélkül is tudtam, hogy igaza van.Igaza volt. Nem kellett volna.....

                                                                              *


-Gyönyörű vagy!-mosolygott Annie miközben a sminkemet csinálta.
-Köszönöm!-nevettem.Lassan felálltam és be álltam a  tükör elé. -Sohase hittem volna, hogy ilyen korán házasodok!-nevettem fel kínosan. Annie mögém állt és megölelt, majd maga felé húzott.
-Csak a gyerek miatt csináltátok!-nézett a szemembe.
-Tudom!-sóhajtottam, miközben a növekedő pocakomat simogattam.-Te is  gyönyörű vagy!-néztem végig rajta.Nagyon jól állt neki Minden valóban szeretetteljes kapcsolatban jelen van az elkötelezettség érzése. Aki valóban törődik más lelki fejlődésével, az tudatosan vagy ösztönösen, de tisztában van vele, hogy a fejlődést csak az állandóság érzetét magában hordozó kapcsolatban lehet elősegíteni.A házasság nem az, aminek megkötésekor mutatja magát, de bizonyos, hogy az akar lenni, aminek ilyenkor látjuk: egyetlen, megszakíthatatlan szövetség, amelynek tanúja és jóváhagyója nem kisebb személyiség, mint maga Isten.A szerelem egy átmeneti elmebaj: házassággal gyógyítható.Talán a házasság, ahogy maga az élet is, nem csak a Nagy Pillanatokról, a legcsodálatosabbakról vagy a legszörnyűbbekről szól. Hanem talán éppen az apró dolgok - mint például finom, de biztos kézzel vezetni, vagy vezetve lenni nap mint nap -, ezek azok, amik a legvékonyabb köteléket is megerősítik.Nincs olyan, hogy "a megfelelő ember", amennyiben ezzel arra gondol, hogy létezik olyan férfi, aki képes bennem romantikus szerelmet ébreszteni. A házasságban hiszek , de nem úgy, hogy az egy delíriumos állapot eredménye. Ésszerű partneri kapcsolatnak tekintem két barát között, akik jól ismerik egymást, és bizalommal vannak egymás iránt. A házasság egyetlen helyes megközelítése, ha rájövünk, hogy nincs borzongás, nincs románc, s keressünk valakit, aki elég kedves, helyes és szórakoztató, tele van életkedvvel és hajlandó áldozatot hozni azért, hogy a másikat boldoggá tegye.A házasság keretein belül az elvárás például így fogalmazódhat meg: elvárom tőled azt, hogy hűséges akarj lenni hozzám, és keressük közösen a megoldásokat, ha valami nehézség adódik. Ha a szerelem vagy a szeretet nevében elhitetjük egymással, hogy a kapcsolatunkban egyáltalán nincsenek elvárásaink, akkor sajnos ámítjuk a másikat és önmagunkat is. Ha a kapcsolat föltételeit kölcsönösen megteremtettük, lehetőséget biztosítottunk a feltétel nélküli szeretethez.Sok ember él egy asszonyban, és a nő mindegyik tud lenni: szerető, örömlány és szexológus, szakács, pincér, takarítónő, vendéglátó, sokszor gazdasági vezető, anya, tanácsadó, gyógyító, kedves nővér, nagymama, királyné, sőt, Királynő, azon kívül lelki társ, jó barát és pszichológus. Tudja, mikor kell szidni és dicsérni a társát. Mikor kell fölnézni rá, s mikor kell úgy tennie, mintha fölnézne rá. Tudja, mi a férfiönérzet és férfihiúság, a férfi ész és férfi butaság. Tudja a társát láthatatlan eszközökkel befolyásolni. Meg tud szépülni. Ha kell, meg tudja szelídíteni a férjét, mint a vadlovat, és bátorítja, ha gyáva. Boszorkány, mágus és Hófehérke tud lenni, akibe mind a hét törpe szerelmes volt. Társa a férfinak. Harcostársa. Bajtársa. Cinkosa. Sorstársa.Most asszony leszek ezeket megkell tanulnom. Nem kell legalább egyedül lennem. Itt van a férjem, anyám, apám és egyik legjobb barátom Annie. Számítok rájuk mindig.
-Olyan gyönyörű vagy!-rohant befelé anyám zokogva.
-Tudom!-nevettem fel Annie-vel.A legtöbb divatos házasságban a szerelem tüze lassanként szeretetté csendesedik. Miután a kapcsolat szentesíttetett, az eskük elhangzottak, és az esküvői torták jóízűen elfogyasztásra kerültek, a szenvedélyes pillantások jogot nyernek arra, hogy átadják helyüket a barátságos tekinteteknek, és az egykor hevesen verő szívek is kényelmesebb, kellemesebb ütemre lassulnak.Az esküvő olyan, mint egy munkaszerződés. A munka csak a szerződés aláírása után kezdődik!A sors nagyon azt akarta, hogy ez az esküvő időben meg legyen tartva. Az út egyenletesen, zökkenőmentesen a talpuk alá simult, s az akadályok, mint szélfútta tollpihék, könnyedén ellibbentek előlük.
 Lassan be álltam az ajtó mögém és apám mellém karolt. Hát, itt van amire kislány korom óta álmodtam. Csak kicsit puccosban. Elindult a zongora és az ajtó nyílt. Mindenki állt és engem csodált. Szemeim Harry-re akadtak. Mosolygott. Én is mosolyogni kezdtem. Életem legszebb napja.
Apám puszit lehelt a homlokomra, majd oda adta a kezem Harry-nek és a pap felé fordultunk. Elmondta a beszédét, majd az eskünket kérte. Harry kezdte.Szemembe nézett.
- Ígérhetném, hogy szeretni és tisztelni foglak, hogy veled leszek betegségben és egészségben, mondhatnám, míg a halál el nem választ, de nem fogom. Ilyeneket csak az optimista párok mondanak. Teli remény, de én nem optimistán állok itt az esküvőmön, sem reménnyel telve. Én nem vagyok optimista, és nem is reménykedem, én elszánt vagyok, szikla szilárd, és tudom, a szív embere vagyok. Én szétszedem őket, majd összerakom, a kezemben tartom. A szív embere vagyok. Egy dolog biztos: te vagy a társam, a szerelmem, és a legjobb barátom. A szívem, az én szívem érted dobog, és ezen a napon, az esküvőnk napján egyet ígérhetek: megígérem, hogy a szívemet átnyújtom neked, neked adom magam.- nem tudtam megszólalni. Könnyek szöktek a szemem, majd elszántam magam.
-A hűség azt is jelenti, hogy kötelék fűz össze bennünket, és kitartunk egymás mellett. Kitartunk egy folyton változó ember mellett, egy folyton változó kapcsolatban. A hűség dinamikus.A hűség azt jelenti, hogy közös jövőnk van. Csak te, csak én, örökké és holtomiglan.Megígérem, hogy nevetni fogok veled , amikor jól mennek a dolgok, és szenvedni fogok veled, ha sírsz , én megígérem, hogy csókom le mossa könnyeidet  , és tartsa meg édesen és boldogan napjainkat. A hirtelen támadt a szerelmünk, amely házasságot indított. Nem tudok lemondani rólad, nem lehetsz másé, csak az enyém,  ha becsülete lehet még e szónak ameddig élek,  úgy szeretlek én.!-fejeztem be. Harry szemei is megteltek könnyel. Ez a mi történetünk ami soha nem ér véget. Vissza fordultunk a paphoz. Meglepetésünkre könnyek folytak végig arcán. Harry-vel össze néztünk és megcsókoltuk egymást.Itt egy érzés, mi sohasem múlik el. Végére érve felhúztuk a gyönyörüket, majd szépen elindultunk kifelé a templomból.



*


-Harry gyere már!-ordibáltam.
-Megyek kicsim!-ordibált vissza. Beültem a székbe és elő szedtem a telefonom. Annie írt.
-Jó nászutat és bocsi előre is mert csempésztem be valamit!- :D
Rögtön vissza is írtam.
-Jaj te!!! Köszike és semmi baj úgy se veszem elő! :p
-Mit is nem veszel elő!-kuncogott mögöttem Harry.
-Semmi!-nevettem, majd megcsókoltam.-Nagyon tetszett a fogadalmad!-mosolyogtam.
-Tudom!-kacagott.A hűség olyan, mint egy drága porcelánvázákkal teli üzlet, amelynek a kulcsát ránk bízta a Szeretet.Mindannyian sebezhetőek vagyunk. Szükségünk van legalább egyvalakire, akivel megoszthatjuk a legnagyobb gondjainkat is - egy emberre, aki azt mondja: "Szeretlek és elfogadlak téged úgy, ahogy vagy, bármi is történjék.Tudom, hogy ha szemben állok vele, ha szólok hozzá, a szavam elér a szívéig.
-Figyelsz Jessica?-zökkentett ki Harry.
-Igen!-mosolyogtam.
-Velem maradtál!Történjék akármi, gazdag vagyok,  immár kifoszthatatlan!-ajkai ajkaimhoz tapadtak, majd egy forró csókot adott.A többi időt hülyeséggel töltöttük, mint pl. kukorica evő verseny.








7 megjegyzés:

  1. Istenem, hogy tudsz ilyen jót írni?!? Imádom! *-* pár könnycsepp is szökött a szemembe..

    VálaszTörlés
  2. Imádom és Annie-nek igaza van! Csak így tovább!! És imádom

    VálaszTörlés
  3. Azta paszta de jó lett! :D
    De most mi van a rákjával?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm mindenkinek! Réka: a rákja majd sajnos gyermekébe fog át kerülni!! :(

      Törlés
  4. IMÁDOM Ahh istenem te gyönyörűen írsz!

    VálaszTörlés
  5. Jaj mivel nagyon imádom a történeted így komizok pár részhez! <3 Ezt a rész is imádom mint a többit csak így tovább Ölel: Liza

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm Ölel titeket (xd) : Dorka

    VálaszTörlés