Meglepő

Fura. Fura elolvasni a három évvel ezelőtt írt történetem. Már az fura ha sajátodat olvasod, de az is fura, hogy ennyi ideje már és hihetetlen, hogy ennyi mindenki olvasta. Fura az élet nem gondoljátok. Van amit gyorsan elfelejtesz, néha eszedbe jut és esetleg ránézel. Mindig ilyenek vagyunk? Elfelejtünk valamit, vagy valaki, nem gondoskodunk róla és lezárjuk. Talán fura nektek ilyen tragikus történetet olvasni, egy nyári szerelem, öngyilkosság, gyerek, gyors házasság és mélységes halál. De meglepő lenne számotokra ha azt mondanám igaz. Talán nem gondoltok bele, hogy egyes blogok belőlünk épülnek fel. Mi vagyunk a történetünk megalkotója, mi határozzuk meg a cselekmény szálakat. Tudom, hogy senki nem fogja ezt látni, esetleg páran de hihetetlen mennyi idő telik el. Változtunk? Persze. Percről percre változunk, még is lassan valljuk be, nem vagyunk önmagunk. Bár mi az hogy önmagunk? Mihez viszonyítsunk önmagunkat? Mit gondoltok?
Igaz a történet, vagy sem?
Talán az vagy sem. Lehet benn igaz vagy sem. Mint mi. Össze állunk a jóból és a rosszból. Ezért vagyunk emberek. Víz 35l - Szén 20 kg - Ammónia 4l - Mész 1.5 kg - Foszfor 800 g - Só 250 g - Salétrom 100 g - Kén 80 g - Fluor 7.5 g - Vas 5 g - Szilícium 3 g És még 15 egyéb anyag nyomokban.
Ennyik vagyunk, vagy többek?
Ez a történet az ami, megmutatja, hogy milyen átlagos embereknek vannak átlagon felüli problémái. Ahogy neked vannak problémáid, úgy nekünk is. Talán az élet a probléma, amibe csöppnyi boldogságok vannak, vagy a boldogság, amibe csöppnyi probléma van. Küzdünk és küzdünk, hogy eltudjuk dönteni, melyik is vonatkozik ránk. Mert nem mindegy, hogy te kérlek szépen, igen te melyik oldalról nézed. Ez a történet se mindegy, hogyan olvasod, elmond valami és befejez, talán a végét mondja el, de mint tudjuk semminek nincs vége, csak ha mi úgy gondoljuk. S mint úgy gondoltam, hogy vége van hát vége is lett. De valahol valamiben, valakiben tovább él ez a történet, amit senki nem tud, de nem is akar. Tudni akarunk mi mindent? Miért is lenne jó? Tudni a halálod idejét, hogy a szeretteid körülötted legyenek, vagy inkább boldog percekben nem tudni. Talán mindkét fél boldog, talán nem. Na és mi az a boldogság? A vég, a kezdet, vagy a folytatás. Hol folytatjuk? Az elejétől, vagy a végétől. Hisz a vég is egy kezdet. De milyen egy kezdet.