2.évad 11.rész

Na hát itt az utolsó rész. Az epilógus  nemsokára várható lesz.


~A halál ott van a  sarkadban arra várba, hogy lecsaphasson rád~

FBI tag szemszöge:

-Öt, négy, három, kettő, egy!-számoltam vissza.-Most!-ordítottam. Berúgtam az ajtót, majd előre mentem és körbe néztem.
-Fel a kezekkel!-ordíbáltam az előttem álló férfinek aki meglepetségtől nem mert megmozdulni.-Letérdelni!-ordibáltam tovább. Végre felfogta, hogy mit ordibálok neki és letérdelt. A társaim lefogták és kivezették. Én tovább mentem, majd benyitottam egy szobába.
-Jesszusom!-ennyit tudtam kibökni a látványtól.-Hogy tudd egy ember ilyet csinálni!-néztem végig a véres falakon, majd megláttam a földön egy nő mellette egy kislányt.
-A nő Jessica Moon és kislánya Anna!-nézett végig a főnök rajtuk.-A nőt régebben rabolta el a kislány-t meg két napja!-folytatta, majd utat engedtünk a holtest elszállítónak.
**
Harry Styles szemszöge:

-Miért hivattak?-néztem a rendőr kapitányra.
-Öm megtaláltuk a feleségét és a kislányát!-nézett rám furcsán.
-Tényleg, Hol vannak?-néztem rájuk csillogó szemekkel. Végre megvannak, annyira hiányoztak. Jessica életem szerelme és a kis tündérkém Anna.
-Sajnálom!-vette le a kalapját, majd elmagyarázott mindent.
**
-Nyugodj meg!-simította végig a  hátam Zayn. Nem bírom vissza fogni magam.
-Miért én kaptam eszt, mit tettem ezért!-néztem végig feleségem és kislányom holttestén.
-Nem tudom!-suttogta Zayn, majd a  többiekkel együtt elmentek. Ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Liam volt az.
-Mit akarsz?-fordultam felé.
-Tudod nincs tapasztalatom a gyászolók fájdalmának enyhítésében. Csak azt tudom, hogy a halál vagy megöli azt, aki hátramarad, vagy életre kelti!-nézett rám.
-Ezzel nem segítesz!-néztem vissza rá, majd lehunytam a szemem és vissza tekintettem a régi szép időkre.Az nap a fiúkkal mentünk nyaralni.

[Visszaemlékezés]

-Roham!-ordibáltam és elsőként futottam be a tengerbe. Utánam jött Liam Niall Louis és Zayn. És végül de nem utolsó sorban Perrie. Mikor már végre mindannyian a vízben voltunk Zayn és Perrie smárolni kezdtek amit mi hosszú úúúú-zásként fogadtunk.
-Oda nézzetek!-mutatott Niall egy kockulo (?) lány felé.
-Gyönyörű!-motyogtam zavartan mire mindenki gondolom meghallotta. 
-Meny!-utasított Liam.
-Oksi!-mosolyogtam a legszebb mosolyommal.Gyorsan oda futottam. 
-Szia!-köszöntem.
-Szia!-köszönt vissza fapofával.
-Nincs kedved oda jönni hozzánk!-mutattam a  fiúk felé akik óriási mosollyal integettek, mint az örültek.
-Nincs!-válaszolt.

[Jelen]

Életem egyik legszebb napjának tudtam be. Ott akkor döntöttem el, hogy életem párja lesz. Olyan sok dolgon mentünk keresztül. Volt, hogy már tényleg azt hittem, hogy nincs jövőnk de végül még is lett. De nem olyan amit én akartam. De a sorsot nem magunk írjuk.


Drágáim uncsi rész^^ Hozom az epilógust!!